Huszonnegyedik ablak (35)

Az igazat megvallva, nem voltam benne biztos benne, hogy ideáig eljutok. Az új munkahelyemen többet dolgozom, mint korábban, így sokszor elég nehéz volt este egy mégoly rövid bejegyzést kiszuszakulni. De íme sikerült, 24 bejegyzés a parafafalamon lévő képekről és ezen keresztül leginkább rólam.

Ez a kép Kolozsváron készült, én is szereplek rajta, de azt a részt levágtam. Bár barátom erdélyi, csak azután mentünk el közösen szülőföldjére, miután Bécsbe költöztünk. Azóta még kétszer jártam ott. Mint ahogy egy korábbi ablaknál említettem, családom történet állítólag kapcsolódik Mátyás királyhoz. Hideg tél volt amikor először Kolozsvárott jártam, olyan idő, amire karácsonykor vágyok. Visszatekintve volt valami meghittség ebben az első kolozsvári látogatásban, valami nehezen megfejthető rejtély. Pont olyan, mint amilyen a karácsony…

L36

Huszonharmadik ablak (34)

Itt valahogy összesűrüsödtek a múzeumok a falamon. Ons’ Lieve Heer op Solder  – azaz Urunk-Istenünk a padláson – Amszterdam templommúzeuma, mely bepillantást enged egy 17. századi holland polgári ház életbe. A múzeum fő érdekessége, hogy a padláson egy katolikus templomot ‘rejtettek’ el a protestáns többségű amszterdamiak elől. Balra a bécsi múzeumok listája, ha véletlenlenül nem tudnám, hogy hol töltsem a hétvégmet. Jobbra egy ‘Timeslot’ a bécsi Bruegel-kiállításra, ami tényleg lenyügző volt. Úgy tűnik hozzá kell szokni Bècsben ahhoz, hogy a nagyobb kiállításokra már csak időpont-foglalással lehet bejutni.

K35

Huszonegyedik ablak (32)

Pár éve november elején voltunk Rómában. Remek ötlet volt, ugyanis ilyenkor az örök városban még viszonylag jó az idő, míg Bécsben már esős, hideg, és mindezen felül Róma azért elég jó hely, remek gasztronómiával és hihetetlen mennyiségű látnivalóval. A Pantheon már első római utam során is lenyűgözött (a falamon pont a Narrenturm alatt van, hiszen alakjuk hasonló). Ne feledjük, Róma sorsa akkor fordult rosszra, amikor áttért a birodalom a kereszténységre és elfordult az ősi istenektől. A biztonság kedvéért ezért nálam a hálóban egy Szahmet szobrocska van. Für alle Fälle…

L33

Huszadik ablak (31)

A falam jobb oldalán vannak a kitűzőim, melyeket ha jól tudom nem is nagyon hordtam. Szocdem kitűzöm kettő is van, a meleg zászló alatti a bécsi SPÖ hagyományos, a huszas évekből származó szimbóluma. A három nyíl eredeti jelentése: harc a fasizmus, a klerikalizmus és kapitalizmus ellen. 1945 után a munkásság, parasztság és az értelmiség egységét szimbolizálta.

A gay és az icon kitűző 2009-es londoni utazásunk emléke, a gay pride idején kaptuk, bár a National Portrait Galleryban nem voltunk ekkor. A Goethe Intézet budapesti életem fontos pontja volt, az ottani könyvtár és könyvklub rendszeres látogatója voltam. És a persze decensen megint megbújik egy ozorai emlék.

L32

Tizenkilencedik ablak (30)

Ha közösen megyünk múzeumba, akkor leginkább a MAK-ba megyünk, ami nagyjából iparművészeti múzeumnak számít. A MAK nem állandó tárlatai mindig rendkívül izgalmasak, idén év elején pl. Sagmeister & Walsh a szépség kérdéskörével foglakozott. Idén legalább ekkor élmény volt a japán fametszetek nagymesterének, Kuniyoshinak szentelt kiállítás, mely kiegészült egy modern alkotó, Ukioye munkáival. Engem természetesen ez a kép fogott meg leginkább. A falra kikerült flyer modern kínai alkotók munkáit mutatta be. A kortárs kínai művészetben – minden bizonnyal ez a diktatúra egyik mellékterméke – az abszurditásnak különösen hangsúlyos szerep jutott.

K31

Tizenhatodik ablak (27)

A karácsony előtti stressz nőttön nő. Japán erényekre lenne ilyenkor szükség. Ezt a képet különben a milánói antropológiai múzeumban vettem, melyről korábban már írtam.

Japán, a japán kultúra mindig is elbűvölt és L-el osztozunk ebben a szenvedélyben. Első blogom neven is japán ihletésű volt (kirabiyaka – a szóról azt gondoltuk, hogy azt jelenti: meleg, miközben inkább jelent vidámat ill. nagyszerűt). Persze bevallom, japán csodálatakor nem számoltok a japán realitásokkal, nem szívesen élnék egy olyan országban, ahol az embereknek a munka és a karrier a legfontosabb. Sokat hallani arról, milyen kevés szabadnappal rendelkezik egy japán munkavállaló. Utánanéztem, hogy ez pontosan hogy is van: egy kezdő munkavállaló évi 10 szabadnappal rendelkezik, ami az évek múlásával emelkedik, és kb. 6 év után eléri a 20 napot. Ehhez jön még 12 napnyi állami ünnep. A probléma persze japánban inkább az, hogy a munkavállalók nem veszik szabadnapjaikat. Apropó szabadnap: alig várom, hogy péntek legyen és megkezdődjön a téli szabadság.

K28

Tizenötödik ablak (26)

Valamikor télen került ki ez a papír a falamra, ilyenkor ugyanis Bécsben a városi fürdőkben (städtische Bäder) bizonyos napokon felmelegítik a vizet 31 fokra. Azt egy bécsi magyartól tudom például, hogy a döblingi fürdőben már ősidők óta ez kedden történik. Ilyenkor nem szívesen megyek ezekbe a fürdőkbe úszni, a víz nekem túl meleg és nem nagyon akad olyan nyugdíjas, akivel ugyanaz lenne a tempónk. Tehát kiraktam ezt a cetlit, hogy lássam, mikor kerüljem ezeket a fürdőket. Időközben azonban csak úgy adódott, hogy lett egy törzsfürdőm, ahogy Pesten volt a Lukács. Ez a floridsdorfi fürdő, mely egyik oldalán majd négy méter mély és a víz mennyisége miatt nem tartozik a melegvizes fürdők közé. A nagy vízmennyiség másik előnye, hogy nem úszkál olyan sok hajszál a vízben, Bécsben ugyanis – szemben Budapesttel – nem kötelező sapkát viselni az uszodákban. Törzsvendég azóta vagyok, amióta az egyik kasszás néni a havi bérletem felmutatása nélkül is beenged a fürdőbe.

K27