Off(line)

Lám, milyen gyorsan itt van a vágyott pillant. Egy jó másfél hétre offline leszek, sőt kivonulok a megszokott civilizált-urbánus környezetemből azaz off leszek. Rás tanácsát megfogadva igyekszem nem túlzott elvárásokkal útnak indulni, ami elég nehéz, miután az első ozorai élményem frenetikus volt.

Ausztrál barátunk már megérkezett, holnap Pestre megyünk, majd vasárnap tovább a paradicsomba.

Advertisements

Heller Ágnes (1929-2019)

Éppen más bejegyzéseken dolgoztam, de miután a hírt olvastam, azonnal írnom kellett: meghalt Heller Ágnes. Úszás közben érte a halál, mozgásban volt élete utolsó pillanatában is, ahogy egész életében.

Amikor 1996-ban Pestre kerültem, egykori soproni némettanárom, aki nem volt sokkal idősebb nálam, azt tanácsolta, hogy használjam ki az egyetemi éveket és hallgassak más szakokon más professzorokat is. Például Heller Ágnest. A nevét már ismertem, az MTV Ezredvégi Beszélgetések című műsorában hallottam, láttam. Már a kilencvenes években figyelmeztetett Heller az iszlám fundamentalizmus előtörésérre.

Heller Ágnes a kilencvenes években az esztétika szakon oktatott, az első előadás-sorozat amire beültem a dráma és filozófia viszonyát taglalta. Heller zseniális elődadó volt, magával ragadta a hallgatóságot, hatalmas tudással rendelkezett a filozófia történetéről, de az irodalomról, a politikatörténetről is. Lazán összefüggést teremtett a Hamlet és Luther tanai, Machiavelli Fejedelme és a shakespeare-i királydrámák között. Éppen ebből a tantárgyból vizsgáztam nála, ekkor még könyvtárszakon tengettem az életem. Heller a vizsga után megdicsért és azt mondta: “Nagyon jól elemezte ezeket a szövegeket, jöjjön esztétika szakra”. És valóban, következő évben nekifogtam az esztétika stúdiumnak, aminek lehet, hogy pont most, új munkahelyemen látom majd hasznát.

Bevallom, imponált, hogy Heller fél évet Pesten, fél évet New Yorkban tanított. Enyhe akcentusa ellenére soha nem vesztette el kapcsolatát a magyar nyelvvel, irodalommal.

Amíg Pesten voltam, igyekeztem elmenni minden olyan eseményre, ahol Heller fellépett. Idővel azért feltűnt, hogy Heller a hosszú tengerentúli tartózkodása miatt elvesztette kapcsolatát a magyar valósággal. Karakán kiállás a demokrácia, a többpártrendszer és jogállam mellett mégis igen becsülésre méltó. A többi talpnyaló, megalkuvó magyar értelmiségi a papucsot sem nyújthatja Hellernek.

Heller marxista filozófus volt és hosszú utat járt be, amire független, világszinten is jegyzett filozófusnővé vált. Meglehetősen konzervatív nagyapám is nagy élvezettel olvasta önéletírást (Kőbányai János interjúi alapján “Bicikliző majom” címmel jelent meg 1998-ban). Korai művei közül a Reneszánsz emberrel próbálkoztam meg, a marxista dikció miatt nem éppen élvezetes olvasmány. Érdekesebb volt Fehér Ferenccel közösen írt “A modernitás ingája”, melyben leszámolt a hégeliánus fejlődéshittel és a modernitást egy állandóan mozgó rendszerként mutatta be.

Heller csillogó személyiség, kiváló filozófus volt, olyan ember, akitől sokat tanultam. Minden óra végén beszélgettünk, provokatív kijelentéseivel igyekezett gondolkodásra sarkallani . Mai napig idézem szavait: nincsen buta kérdés, csak rossz tanár.

Fura, hogy a Balatonon két másik, saját korábban teljesen meg nem értett, részben mellőzött, magyar kiválóság lelte a halálát. Mostantól hárman vannak: József Attila, a költő, Latinovits Zoltán, a színész, Heller Ágnes a filozófus.

Ozora

Ich hatte schon letztes Jahr, gleich nachdem wir aus Ozora zurückkamen darüber nachgedacht über dieses wirklich einzigartige Festival zu schreiben. Dann überkam mich aber ein merkwürdiges Gefühl: ist denn Ozora nicht wie ein antikes Mysterium, über das nur mündliche Überlieferungen existieren dürfen?  Dürfen denn nicht nur Eingeweihte (eigentlich die Gemeinschaft derer, die zusammen es erlebt hatten) es kennen und untereinander weitererzählen? Interessanterweise gibt es über Ozora bis heute kein Buch, dass die Geschichte des Festivals erzählen würde und die Wikipedia-Einträge sind auch ziemlich neu (verhältnismäßig detailliert der ungarische Eintrag, viel kürzer in Englisch und Französisch). Ich habe wenigstens gleich zwei Textquellen zu Ozora: ich habe während des Festivals ein Tagebuch geschrieben und danach – als das Erlebnis noch ganz frisch war – einem Freund einige E-Mails verfasst.

2018 war ich zum ersten Mal in meinen Leben in Ozora. Ich, der Stadtmensch, der sich zum Müll Heruntertragen „anständig“ anzieht, der vorher noch nie mehr als 2 Tage in einem Zelt verbracht hatte und sehr an den zivilisatorischen Errungenschaften des Stadtlebens hängt. In Ozora gibt es nämlich keine Gebäude oder mietbare Zelte, wo man schlafen könnte, zum Duschen nur kaltes Wasser und für alles andere nur Plumpsklos.

Ich war letztes Wochenende am Flow Festival in der Nähe von Wiener Neustadt. Als ich einem österreichischen Mädchen den Namen Ozora erwähnte, meinte sie, der Name hätte einen mystisch-fremden Klang. Ozora ist ja in erster Linie der Name der vom Festival nicht weit entfernten Ortschaft, obwohl das Festival selbst in Dádpuszta stattfindet. Laut ungarischem Wiki-Eintrag steht O.Z.O.R.A (der offizielle Name des Festivals ist mit Punkten zwischen den Buchstaben geschrieben) für Organic Zones of Radiant Atmosphere. Ehrlich gesagt habe ich diese Auslegung des Namens noch von niemanden gehört (in diesem Text schreibe ich konsequent Ozora und meine damit immer das Festival).

Ozora genau zu definieren ist ziemlich schwierig, einfacher ist es, zu sagen, was es nicht ist. Es ist sicherlich kein reines Musikfestival, auch, wenn Musik eine ganz zentrale Rolle spielt. Viele Teilnehmer kommen aus der Goa-Szene, aber es gibt auch reichlich Menschen, bei denen die üblichen Erkennungszeichen der Psy-Goa-Gemeinschaft (Bekleidung, Haare, Tattoos) fehlen. Musikalisch sind neben Goa-Trance und ihrer nahen Verwandten (Psytrance, Psychedelic etc.) sehr viele anderen Richtungen vertreten, vom House über Weltmusik bis hin zur improvisatorischen Musik. Am Festival sind alle Altersklassen vertreten, von Kindern mit Familien bis hin zu Älteren um die 60-70.

Das erste Mal hat in Dádpuszta 1999 ein Psy-Goa-Musikfestival stattgefunden, damals noch unter dem Namen Solipse Festival. Fünf Jahre später wurde hier das Sonar Plexus Festival organisiert, das schon als Vorgänger des Ozora Festivals gesehen werden kann. Das Gebiet gehörte einem Hirten – eine Tatsache die an sich eine spannende kulturelle Deutung zulässt – Dániel Zimányi, der selbst zum Organisator des Events wurde. Der Tierliebhaber und Naturfreund verstarb letztes Jahr, seiner Erinnerung ist ein Stein in der Nähe von den “Reisstatuen” von Adam und Eva gewidmet. Das Festival wuchs nach 2005 zu einem der weltweit wichtigsten Goa-Events, die anfängliche Teilnehmerzahl von einigen 100 Leuten stieg auf bis zu 30 000. Während des Festivals entsteht wirklich eine Ad-hoc-Community von der Größe einer Kleinstadt.

20180802_143337

Jiddis

Az utóbbi időben egyszer már látott sorozatokat újra megnézünk (pl.  a Sírhant műveket, ami mai napig zseniális, semmit sem vesztett eredetiségéből). Most éppen a Weeds című sorozatot nézzük, mely elmeséli, hogy lesz egy derék családanyából a kenyérkereső elvesztés miatt drogdíler. Az egyik rész utolsó dal ez (a kenyérkereső ugyanis zsidó volt, de ebbe most nem bonyolódnék bele):

Erről eszembe jutott egyik kedvenc témám, a jiddis (amit én magyarul mindig először jiddish-nek írok, mert szerintem jobban visszaadja a kiejtést). Egyetemi éveim alatt csak azért megtanultam a héber betűket, hogy olvashassak jiddist eredetiben. Mit nem mondjak, szép kihívás, minden szó kiolvasásáért meg kell küzdeni. De hangalakja alapján a németül tudok sok szót értenek – vagy éppen hogy félreértenek, mert csak tudni vélik jelentést.

A németes hangzás oka, hogy a jiddis a középkorban a Német-Római Birodalomból kivándorolt zsidók (askenáziak, míg a spanyolországiak a szefárdok) nyelve, mely nem modernizálódott, hanem megőrizte a középkori felnémet nyelv sajátosságait (ebből fejlődött ki a mai modern német is). A nyelvi szempontból megrekedt jiddis ezen túl szláv és héber elemekkel is gazdagodott. A jiddis írott változata héber betűket használja, a héberrel szemben a jiddis írás azonban nem mássalhangzó írás, a magánhangzókat  és diftongusokat saját betűkkel jelölik.

A jiddis két ágra szakadt a történelem során: az archaikusabb keleti jiddisre és a már a 18. században a asszimiláció miatt kihalt nyugati jiddisre (egy-két beszélő állítólag volt még New Yorkba a 20. században). A két dialektus közötti választóvonal Magyarországon keresztül haladt.

Az érdekesség kedvéért álljon itt a teremtéstörténet első pár passzusa jiddisül, latin betűs átírásában:

1 In onheyb hot got bashafn dem himl un di erd.
2 Un di erd iz geven vist un leydik, un fintsternish iz geven oyfn gezikht fun thom, un der gayst fun got hot geshvebt oyfn gezikht fun di vasern.
3 Hot got gezogt: zol vern likht. Un es iz gevorn likht.
4 Un got hot gezen dos likht az es iz gut; un got hot fanandergesheydt tsvishn dem likht un tsvishn der fintsternish.

Egy-két szó gyorsan kitalálható: fintsternish, német Finsternis, sötétség vagy likht, Licht, fény. Nehezebb már a bashafn, ami a németben a beschaffen azaz beszerez, régies értelemben meghatároz, megalkot.

A holokauszt előtt több millió ember beszélte a jiddist, a beszélők meggyilkolása miatt a nyelv maga is majdnem kihalt. A második világháborúig a jiddist nem csak a közéletben használtak a kelet-európai zsidók, hanem volt jiddis színház és újságok és jiddisül írt irodalmi művek. Bécsben a Budapester nevű társulat német-jiddis keveréknyelven adott elő darabokat, melyek rendkívül népszerűek voltak a 19. század végén.

Mai napig számos jiddis anyanyelvű él New Yorkban, ennek állít emléket a következő jelent.

Szintén New Yorkhoz kapcsolható Aaron Lebedeff, román származású énekes jiddis dala:

Az amerikai zsidó létet kritikusan látó dal angol fordítással itt olvasható.

A amerikai angolba számos jiddis kifejezést találunk: schmuck (eredetileg a metélés után megmaradt bőrdarab, mai jelentése: idióta), schvitz (gőzfürdő), shanda (szégyen).

A magyar nyelvben is számos jiddist szót találunk: haver (barát, a zsidó munkásmozgalomban kb. elvtárs), tré (tréfli, nem kóser), jammerolni (siránkozni), hapsi (férfi), lejmol (kéreget), srác

A jiddis fontos szerephez jutott a Szovjetunióban is: az orosz munkásmozgalomnak ill. szocialista mozgalmaknak jelentős volt a zsidó támogatottsága. Ezért a forradalom alatt és után jiddis plakátok is készültek (ilyenek voltak kiállítva a bécsi zsidó múzeumban is, a Marxizmus és a zsidóság bonyolult viszonyát bemutató kiállítson). Pl. El Lissitzky egy alkotása.

EL_L_jiddis

A Szovjetunióban messze keleten, Birobidzsánban egy jiddis nyelvű szovjet szövetségi köztársaság életre hívására is kísérletet tettek. A mostoha körülmények miatt azonban nem áramlottak az orosz zsidók a Szovjetunió végvidékére, Birobidzsánba.

Míg számomra a jiddis érdekes, egzotikus hangzású, számos izraeli fiatal inkább negatív érzéseket társít hozzá, ugyanis Izraelben leginkább ortodox zsidók beszélik a jiddist. Egyik izraeli tanítványom mesélte el, hogy a liberálisabb izraeli fiatalok a jiddist a katonai szolgálatot megtagadó, magát Izrael államot is elutasító ultra-ortodox honfitársakkal azonosítják.

Most hirtelen ennyi jutott eszembe a jiddisről.

Arany napok

Ezek arany napok – jutott eszembe a múlt héten (és rögtön ez a dal).

Május végén, amikor az utolsó heteimet töltöttem régi munkahelyemen, rengeteget esett az esö. Egyik kolléganőm meg is jegyezte, hogy sirat az ég. Kicsit giccsesnek találtam ezt a gondolatot, de jól esett. Rendkívüli szép búcsúajándékot ‘szerkesztettek’ nekem, fényképekkel, tényleg szívhez szóló írásokkal az elmúlt négy évről. Utolsó munkanapomon kiléptem az esős bécsi lipótvárosi pflaszterra, és vissza se néztem.

Másnap már a napfényes Olaszországban voltam, Milánóban és Torinóban töltöttünk pár napot (erről majd később). Repülőnk egy órát késett, de ez se szegte a kedvem.

Bécsbe velünk együtt megjött a nyár (valójában már picit korábban, de a dramaturgia kedvéért picit csúsztatok).

Másfél hetet töltöttem új munkahelyemen. Az emberek kedvesek, egy kellemes klimatizált irodában ülök, a munka mennyiség abszolút elviselhető. Ha összehasonlítom a korábbi hazai viszonyokkal: egyenesen a mennyország. És előrelépes az első bécsi munkahelyemhez képest is.

Újra úton vagyok, hamarosan megérkezünk Budapestre. Bár Magyarországtól sok tekintetben elhatárolodok, van még egy-két aranyifjú Pesten, akivel szívesen vagyok együtt. Akkor is, ha az ország a vaskorba süllyedt vissza.

Bár eredetileg a Rheingoldot akartam mégnézni Pesten, nem kaptam már rá jegyet.

Különben egyátalán nem szeretem az aranyt: nem hordtam soha huzamosabb ideig aranytárgyat, ilyet nem tennék ki sehova a lakásba. Az arany számomra a nap, a világi hatalom, a pénz jelképe. Jobban szeretem a holdat és az éjszakát, a tudás hatalmát. De azért nem is veszem véresen komolyan ezt a különben ősi szimbolikát. Megpróbálom élvezni az életet, amíg süt a nap, és tartanak az arany napok.

A sokszínű Erdély

Bár terveztem, hogy utunk során írok egy-egy posztot, de mindent mégse lehet – sokat elvett volna az élményből. Manapság a turizmus, de hétköznapi életünk egyik nagy kihívása nemet mondani a burjánzó lehetőségekre. Túl sok a fotózási, szelfi készítési és posztolási lehetőség. Erdélyben különben is másképp ketyegnek az órák, és nem csak a másik időzóna miatt. Erdély tényleg hihetetlenül sokszínű, minden helynek, ahol jártunk más a karaktere. Álljon itt a beszámoló előtt egy-egy kép azokról a helyekről, amiket meglátogattunk.

Marosvásárhely, Cifra palota
Marosvásárhely, Teleki téka
Marosvásárhely, Zsinagóga
Segesvár, vár
Segesvár, Evangélikus templom
Nagydisznód, szász templomvár
Georg Daniel Teutsch szobra, Nagyszeben
Gyulafehérvár, ortodox koronázási templom
Mikes, egykori görög katolikus templom
Korond, Székely kapu
Szováta, Medve tó

Változatok mórra 2

Miután Bécsbe költöztem havonta ismerkedtem meg egy újabb mórral – és akkor ezzel el is búcsúzom ettől az általánosító kifejezéstől.

Asszimiláció 

M. tunéziai származású, kimondottan arab külsejű fiú, akit egy buliban ismeretem meg. Egyrészt nagyon értékelte, amikor a Koránt lekaptam neki a polcról (a magyar fordítás ráadásul szép zöld bársonyba van kötve), másrészt azt, hogy nem igazán érdekelt a származása. Arabos külseje nem tévesztett meg, ugyanis a német amit beszélt inkább németországi volt, mint osztrák. Mint kiderült anyukája Németországban élt huzamosabb ideig. Lelkülete, felfogása mindeközben hamisítatlanul osztrák volt, kellő hajlammal a borúlátásra, megfűszerezve vaskos humorral. Ittlétem során különben számos második generációs bevándorlóval találkoztam, aki tökéletesen beszéli a németet és aligha tudná elképzelni életét szülei hazájában.

Nem minden arab muszlim

Miután munkahelyemen pozíciót váltottam, kerestek helyettem egy új asszisztenst. Át-át böngésztem a jelentkezők önéletrajzát és egy egyiptomi jelöltre lettem figyelmes. Feltűnt, hogy a helyi kopt egyházban tevékenykedik. Ő lett különben a befutó és rendkívül örült neki, hogy egyből tudtam, kik azok a koptok. Kollégáim számára ez nem volt ilyen egyértelmű, az egyikük például félve próbálta megkérdezni, hogy hogy is van ezzel a muszlim dologgal, hisz te egyiptomi vagy (miközben én alig bírtam megállni, hogy ki ne fakadjak a nevetéstől). Kopt kolléganőm különben kimondottan konzervatív volt, szülei elég rossz tapasztalatokat szereztek az egyiptomi arabokkal.

Afrika

V. Nigériából származott, pont a héten kapta meg az osztrák állampolgárságot. V. viszonylag korán került a cégünkhöz, és gyakorlatilag a szemünk előtt nőtt fel, érett fiúból felelősséget vállaló férfivá. Anyukája rendkívül szigorúan fogta, nem hiába, a bécsi nigériai férfiaknak nincsen éppen jó hírneve, legtöbbjük drogterjesztéssel kapcsán kerül a hírekbe. V. különben szorgosan építette a karrierjét, eljárt mindenféle integrációs rendezvényekre (még a jelenlegi kancellárral is sikerült egy közös képre kerülnie – bár lehet, hogy a kormányfő időközben elfelejtette, mint gondolt korábban az intergrációról).

V.-t ugyanakkor rajtakaptam egy aprócska xenofóbián, ha nem rasszizmuson. Amikor azt mondtam neki, hogy hiszen kopt kolléganőm is afrikai, akkor rávágta, hogy szerinte nem “igazi” afrikai.

Nigel Barley írja “Egy zöldfülű antropológus kalandjai” című rendkívül szórakoztató, a kameruni doajók életét és szokásait leíró könyvében az afrikai rasszizmusról: “De az imperializmusnak nem csak a “jó” hatásai maradtak fenn, hanem a rosszak is. A haladás nevében elkövetett gazdasági kizsákmányolás, a durva rasszizmus és kegyetlenség is jellegzetes része az összképnek. Ezek kétségkívül ugyanannyira őshonos afrikai jelenségek. Nem szükséges elfogadni azt a romantikus liberális nézetet, mely szerint minden, ami jó Afrikában, az  az őshonos hagyományból fakad, és minden, ami rossz, az imperializmus öröksége. Még a tanult afrikaiak is képtelenek belátni, hogy lehet egyszerre feketének és rasszistának lenni, pedig még mindig tartanak olyat, amit mi rabszolgának mondanánk, és a padlóra köpnek, hogy kimossák a szájukat, ha csak a nevét kiejtik a doajóknak.”

20190331_132029
Afrika szimbolikus ábrázolása (Naturhistorisches Museum – Bécs)

Mindemellett V. egyáltalán nem felelt meg a feketékről hallott sztereotípiáknak, szorgalmasan építgette a karrierjét, és a mielőtt más céghez ment volna elég komplex IT-problémákkal foglalkozott. Ezen túl gyakran volt élcelődéseinek céltáblája, ez azonban korának és sohasem bőrszínének vagy származásnak szólt.

Mein Julius

Bécsben hagyományosan elég erős az egyetemisták körében a baloldal, fontos témájuk az antikolonializmus. Bár Ausztriának (pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiának) nem voltak gyarmatai, a gyarmati árukkal való kereskedelemben Ausztria ugyanúgy részt vett mint más európai országok és nem volt mentes a “kolonialista” gondolkodástól. A Magyarországon is ismert Julius Meinl jelképe egy fezt viselő arab fiút, mórt ábrázolt. Az 1924-ben készült Joseph Binder által jegyzett változatot 2004-ben lecserélték egy Mattheo Thun által dizájnolt változatra.

Logos_Neu

A Meinl külön kiemelte, hogy az “kávés mór” helyett, aki valójában egy alárendelt szolga, egy olyan figurát szerettek volna, mely pozitív képzet társítást szül: a fiú a fezzel a fején inkább egy kávé-szakértő. Ennek ellenére kezdeményezés indult a cég logó nyilvános használta ellen (lásd itt: Mein Julius). A Mein Julius (magyarul Gyulusom) lényege, hogy a mór fellázad, összegyűri kalapját és nem hagyja, hogy parancsolgassanak neki, oda megy, ahova kedve tartja. A kezdeményezők szerint a céglogó rasszista kliséket erősít meg. Gondolom egy-két olvasóm erre azt mondja: Eure Sorgen möchte ich haben.

Végezetül ha már ennyi szó esett Afrikáról, álljon itt a nagyszerű Cesaria Evora dala, az Afrika Nossa (szövege angolul itt):