Ny. kommentárja a címhez, mely már jó előre jelzi: nehéz szöveg következik:

A cím egy svéd dal parfrázisa. Doppel agyában e cím már egy jó évtizede kereng (lásd még: kerge, hiszen kereng, mint a kerge birka. Birkapásztor. Amilyen a pásztor, olyan a nyáj… stb. stb.). Doppel amikor még sokat foglalkozott a harmincas évek náci Németországával, megismerkedett egy-két erős női alakkal: Lenivel, a filmessel, meg Zarah Leanderrel, a színész-énekessel. Két zseniális, apolitikus ribanc. Mint Doppel maga is – ha megsértődik ezen, majd kiengesztelem valamivel. Szóval a dal, mely a címet inspirálta ez:

Az eredeti szöveg Värmland svéd tartományhoz (megye, svédvármegye, mitomén) írott szép, csöpögős óda: a Svéd birodalom legszebb ékköve, koronája (du krona bland Svea rikes länder!), itt érdemes élni és halni (vö.: itt élned halnod kell), és ha már, innen feleséget vétetni. A ígéret földje ehhez képest smafu (Och komme jag än mitt i det förlovade land, till Värmland jag ändå återvänder – ha eljutnék az ígéret földjére, akkor is visszatérnék Värmlandba). Éltek itt erdei finnek is, íme a magyar kapcsolat szembetűnő, nem tagadható. Erős az áthallás a német warm – meleg szó kapcsán. Zarah Leander színre lépése emlékezetembe idézi a karakán magyar tántikat: tudták mit akartak, kialakult véleményük volt a világról (magyarokról, osztrákokról, zsidókról, Istenről, meg az említett világról), a családi közmegegyezés szerint nem konfrontáltuk őket ateizmussal, homoszexualitással és promiszkuitással. Doppel fejében még ott van asztmás nagynénje Svédországba kitelepült barátnője, Pötyi, akivel soha nem találkozott és már nem is fog.

Szóval az áthallás: Värmland – Vengerland, azaz Magyarország (orosz Венгрия – Magyarország, ill. Венгры – magyarok, innen Vengri, helyesen magyarul a mássalhangzók torlódását enyhítendő: Venger (lásd még Moszkva muszka), továbbá Land (német, ország). A cím többi része: sheynes szép, jiddis áthallással (שיין), herlig (német herrlich, nagyszerű), lont (Land, de az osztráknémetben az a-o ejtése ugyanúgy esetleges, mint a b-p, d-t, k-g párosoké). Na, és akkor én most leengedek egy kávét és rápöppentek és engedem szóhoz jutni Doppelt).

Vengerland avagy kis Notitia

Ny. kimerítő bevezetője után térjünk vissza örökzöld témámhoz: kivándorlás, régi-új otthon, hazatérés (a szavak itt is többértelműek). Ragaszkodok az igazsághoz és ez egy fene nehéz üzleti modell. Tagadhatatlanul jól éreztem magam Budapesten 2013 végéig. Szerepet játszott ebben egyfajta érzelmi ökonómia: a boldogság mellékterméke annak, hogy követjük céljainkat, ha koncentrálunk rá, elvesztünk (Slavoj Žižek). Aztán elkezdtem zuhanni és kilenc hónapig meg sem álltam (ennyi időbe telik kirohadni (sic!) egy gyereket: kihordott félelemgyermekem ma már önálló és igen jóban vagyunk). Jövőre nézve megjegyzendő: nem akkor kell terápiára járni, ha már baj van, hanem preventív jelleggel annakelőtte. Az Univerzum kegye, hogy egyik legjobb barátom a Lajtán túl maga is terapeuta.

Mégis, ha összehasonlítom, mérlegre teszem ottani és itteni életem, a magyar serpenyő mélybe zuhan, a béka segge alá, ahol maga az ország is van. El kell fogadnom, hogy barátaim s ismerőseim, meg az ő barátaik és ismerőseik között számosan voltak zűrös múlttal vagy jelennel. Játékgépezés, autólopás, politikai zavarosban halászgatás, börtönviselt barát, intézményvezető aki hétvégéken a menő klubokban nyomta és olyan emberekkel ápolt szívélyes viszonyt, akik mélyre buktak az aranyért. Az arany és a nap (mindkét értelemben, lásd carpe diem) imádata (szemben az ezüsttel, mely a tudás szimbóluma, szemben a földi hívságokkal). Ezek a kapcsolatok megszakadtak. Jókedélyű pajtásom J. halott. Egykori legjobb barátunk visszahúzódott az etanolgőzbe, abból ki nem lát. Már csak R-ért és L-ért megyek Pestre. De idegenek érzem maga, mint egy angol Amerikában vagy viszont. Értem a nyelvet, a feliratokat, de köztem és köztük… pontosan köztem és köztük van. Kiüresedtek a szavak.

A már említett Zarah Leander énekelte heroikus intonációban: Die Fremde ist so leer. Namármost (öreges intonáció!): vagy nem Fremde ami itt van, vagy nem leer. Talán inkább az előbbi. Ugyanis amikor május elsején ideköltöztünk, tényleg úgy éreztem, hazatértem. S egy másik dal: Lobe das Land, das dir die Waffen gab (egy jiddis dal a forradalmi időkből: Áld az országot, mely fegyvert adott). Tagadhatatlanul sok fegyvert adott új hazám kezembe. Pénzt, paripát, friss levegőt s ízes vizet.

Miközben Vengerland elúszott, minden értelemben. Félreértés ne essék: itt is vannak olyan típusok, események, jelenségek, mint otthon. De itt könnyedén függetlenítem magam ezektől. Magyarországon még mindig feudális viszonyok és eszmék uralkodnak (máshol is biztos, de ott nem éltem, így nem beszélek róla). Az otthoni szűköslétből a jólétbe váltani igen kellemes dolog. Ugyanakkor a jólét előhozza azokat a problémákat, melyet a szűkösségtől nem láttam, vagy nem volt időm vele foglalkozni.

Ha van szerelmed és szeretőd, barátaid, munkád, pénzed, utazhatsz ahova akarsz és maradhatsz is ha, akarsz, mi kell akkor még? Ha visszanézel a folyóra, a leégett híd csonkjaira (nem én gyújtottam fel, leégett az magától), imitt zöld mezők, odaát Mordor, boldog-e vagy? És milyen igaza van Žižeknek, a boldogság egy nagyon problematikus fogalom. Ha valami tanulhattunk Freudtól: abban sem lehetünk biztosak, hogy amit kívánunk, az valóban boldoggá tesz.

Gyógyír a boldogságra s fájdalomnak mérge ez: minden elmúlik. Kapjatok szívetekhez: Vengerland is elmúlik majd. Kicsinyes dolgainkra rá se hederít Isten (aki halott és rémálmodik) s az Univerzum és jól megvan nélkülünk. Az egész hablatyolás a magyar (meg az orosz, német, nyugati vagy keleti) lélekről válságjel, saját elégedetlenségünk lenyomata a világról, illúzió, hogy valami legyen ebben a nagy nincsben.

Ny. figyelmeztet, hogy ez a szöveg töredék fog maradni, ugyanis a címben igért szép magyar földhöz vajmi kevés köze van. Igaza van. Ha valamit megtanultam abban az átkozott 14-es évben: bizonyos dolgokat el kell engedni. Ölelj át egy fát, ha vissza akarsz térni. Öleld át a világot, ha szeretetre vágysz!