Ny. új, valóban megkapó külsejű dohányhevítőjével matatott. Mindig nehezére esik megnyomnia a kis gombot, mely bekapcsol egy kis lapocskát a készülékben. Ez csupán a dohányt hevíti, így állítólag egészségesebb, mint a hagyományos cigaretta. Látva szenvedését kinyújtom kezem irányába, mire ő dühösen odaadja a készüléket. Dühét csatornázandó tesz egy epés megjegyzését:

Nocsak, nocsak. Lassan egy éve annak, hogy írtál…

Persze, közben megírtam egy regényt.

“And wrote you a book you never read”, ahogy Nick Cave énekelte?

A regényt együtt írtuk, emlékszel? És már L. is elolvasta. Mi több még tetszett is neki. Pedig aztán tudod milyen kritikus.

Ny. elégedetten eregeti a dohányfüstöt a levegőbe, ezzel a készülékkel végre a szobában is füstölhet.

Tudom. Büszke is vagyok rád. Csak cseszegetlek, hogy írjál végre.

Ny.-nek igaza. Nemrég beszélgettem R-el, arról, miért olyan nehéz szokásainkat megváltoztatni. Az agyunk olyan, mint a dzsungel, kényelemi és gazdaságossági okokból azokat az utakat, csapásokat használjuk, amiket már egyszer kivágtunk. Újat vágni nehéz és fáradtságos. Ahogy nehéz és fáradtságos leszokni a cigiről, elkezdeni nyelvet tanulni vagy sportolni, megváltoztatni azt, hogyan reagálunk egy szituációban, hogy élünk, szeretünk és szerelmeskedünk.

Január volt, visszajöttünk a szigetről, aztán…

… munkába álltam. Sejtettem, hogy jó lesz ezen a munkahelyen, de azt nem hogy ennyire. Bár a mézes hetek már elmúltak, örömmel megyek be dolgozni. Régi álmom is megvalósult, a négy napos munkahét.

… elmentünk Münchenbe ketten, majd R-el Berlinbe, Björk koncertre. Módszeresen darabokra szedte a lelkem a Black lake című számmal. Leküzdöttem páni félelmet a magasságtól és felmentem a Fernsehturmba. A fiúk büszkék voltak rám. Aztán megmerítkeztünk Berlinben.

… nyáron megjött N. Ausztráliából. N. az a barát, akivel mindig ott folytatjuk, ahol legutóbb abbahagytuk, annak ellenére, hogy évente egyszer látjuk egymást. Itt lakott nálunk, elutazott ide-oda, aztán közösen elmentünk Svájcba egy goa fesztiválra. Hatalmas hegyek szegélyezték a látómezőt, mégis messzebbre láttam mint a magyar pusztán valaha is. Bár Ozorával nem mérhető össze az élmény, a közeli hűvös patakban megmerítkezni egyedülálló élmény volt.

… S. barátja P. megkérdezte, van-e kedvünk Horvátországa menni velük? Bár voltak fenntartásaim (sziklás part), elmentünk öten. Minden elvárásomat felülmúlta Rovinj. R. még az első nap levitt úszni a kikötő közelébe. Ketten voltunk, idővel jöttek horvátok motorral. Kihallottam egy-két jebotét, persze, hogy azonnal otthon éreztem magamat. Játszottunk, beszélgettünk, nudiztunk. Még a hőn áhította tenger feletti viharomat is megkaptam.

… ősszel születésnapok, pesti kiruccanás, ebéd Rással, mely nekem egy fontos, személyes hagyomány. Pesten idegennek éreztem magamat. Értettem a nyelvet, de nem értettem az embereket. Hatvanas lukácsista nővel beszéltem, azonnal kiderült, hogy két teljesen más univerzumban élünk. Hiányzott J, mint a fene, nyugodjon békén. De jó volt M-el mászkálni, belehallgatni a Majka koncertbe, elmenni az Art of light kiállításra.

… idén nagyrészt elmaradt az évente ismétlőd téli depresszió. Talán a rendszeresen szedett D-vitamin miatt, vagy ki tudja miért. Semmi sincs kőbe vésve.

… szilveszter. Uncsi buli egy kedves német srácnál. Tűzijátéknézés a dombról. S-nél landoltunk végül. Aztán… a továbbiakról inkább nem írok.

Ny. elégedetten kortyolja kávéját, látva, hogy befejeztem a szöveget.

Aztán ne várjál megint egy évet!