Dialógus

Mond, nem zavar, hogy világra érkezésed két nemzeti gyásznap közé van beágyazva? – kérdezte Ny., miközben alig bírta nyitva tartani eleve szűk szemeit. Egyikünk se aludt túl sokat az elmúlt két napban.

Nem. A két lator között sem veszítettem el hitem.

Miben? – faggatott tovább Ny., majd az ég fele fújta cigarettája füstjét és nagyot lefetyelt a tejes kávéból.

A boldogságban. A varázslatban.

Emlékszem, pont egy éve is erről beszéltél. Azóta eltelt egy év. Alig írtál a blogodra, próbáltad az utazási emlékeiddel vigasztalni magad amíg egyik vesztegzár követte a másikat. Persze én tudom milyen varázslatos dolgok történtek veled.

Valóban. Nincs okom panaszra. Mégis, ebben a napban ott az elmúlás érzése is.

Üröm a boldogságban, gyógyír a fájdalmas napokon. Minden elmúlik és sosem áll meg az örök körforgás.

Ezt gyönyörűen megfogalmaztad – mondtam, és én is az ég felé fújtam a füstöt.

Az univerzum éltessen és adjon erőt. Gyere, mesélj az elmúlt egy évről – mondta Ny. és mindkét mancsával a fülembe csimpaszkodott.

Számvetés

Ott ültem a Flow Festivalon az összedőlt közösségi sátor alatt, a sárban áztatott szivárványszínű zászló mellett. Micsoda év. Tudtam, hogy ez a fesztivál az év egyik csúcspontja. Táncoltam, élveztem az embertársaim társaságát, barátaim közelségét és szívem szerelme melegét. És mégsem ez volt az igazi csúcspont, hanem a nyár, a summer of love. Ez egy rendkívül személyes történetet, aminek a részleteiről itt nem írok.

Folytatódott Barcelonában. Amíg nem értünk Spanyolföldre nem akartam elhinni, hogy a jelenlegi körülmények között tényleg sikerül nyaralni menni. A hold a tengerparton hatalmas volt és gyönyörű. Fényképpel nem lehetett megörökíteni. Emlékeimben igen.

Talán attól is volt olyan különleges ez az egy év, hogy állandóan ott settenkedett a betegség és a halál és az élet kontúrjai még élesebben látszottak.

Befejeztem ebben az évben azt, amin már jó egy éve dolgoztam. Életem ritmusát nem más, hanem saját magam határoztam meg. Elnyűtt nemzeti hitvallásunk magja, a szabadság állapotának megélése, ott volt napjaimban, annak minden szépségével és nyűgével.

Egy éve ajándékozott meg Nick Cave, éppen születésnapom környékén ezzel a dallal.

Egyetlen évről se tudok úgy írni, hogy ne említsem életem középpontját. Ráadásul ebben az évben közel két évtizeded után hivatalossá tettük azt, ami számunkra eddig is nyilvánvaló volt. Indeed, it was a summer of love.